Bár hiszitek vagy sem, az hogy kipróbáltam a WoW-ot vagy próbálok valamilyen szinten játszani a LoL-on az mind annak a ténynek közölhető, hogy anime-fan lettem. Persze sokan mondják, hogy mese, meg gyerekeknek való stb... de lássuk be, olykor több tanulság van egy ilyenféle sorozatban, mint egy igazi filmben és azt is vegyük figyelembe, hogy a játékok is - általában - kitalált történeteken alapulnak. Vannak amiknek nagyon jó a történetük és vannak olyanok amiknek irtó pocsék. Személy szerint én a Warcaft-ot nem nagyon csípem, de a története tetszik, így írásokat és egyéb könyveket szívesen olvasok belőle. Tehát azt akarom mondani ezzel, hogy nem csak a történet fontos, de a megvalósítás is, és ezt a Fekete Lagúnánál eltalálták - legalábbis az első évadban biztos.

Régóta fűztem magam, hogy megnézzem ezt az animét, nagyom megtetszettek a róla készült videók és nagyon szívesen megnéztem volna ahogy egy tetovált karú, lila hajú lány a két stukkerével aprítja a tömeget. De mindig csak későbbre és későbbre toltam az egészet, végül sikerült is megnéznem. A részek lejöttek, hát gyerünk.

Általában úgy kezdek neki egy animének, hogy először is megnézem az adatlapját és az értékelését. Ez meg is volt, csak egy gond volt... a műfajában szerepelt a dráma szó. Én ugyan nem nagyon szeretem a drámát, inkább azokért a sorozatokért rajongók, amiken nevetni lehet. De már annyiszor mondogattam magamnak, hogy meglesem, hogy nem volt más választásom, így hát bele is vágtam.

Amikor megtekintettem az első évadot, ami 12 részből áll, nagyon de nagyon tetszett. Pörgős volt és akciódús, a poénok tetszettek. A történet haladtával megismerhetjük a drága szereplőink múltját és a fehér inges és zöld nyakkendős újonc (Okajima Rokuro "Rock") is egyre kezdi megszokni a világ legveszélyesebb helyét, ahol csak is saját magadra számíthatsz és nem várhatsz mástól segítséget, ha bajban vagy... persze ettől még lehetnek szövetségeseid, barátaid akik megvédik a hátadat. A Fekete Lagúna tulajdonképpen egy szállító csapat, akik különféle árukat szállítanak át egyik szigetről a másikra - legyen az túsz vagy valami más, ha fizetnek érte, minden jöhet - egy fegyverekkel felszerelt hajóval. Ilyen körülmények között találkozunk a fehér inges csávóval is. Különben a néger pasas (Dutch) a hajó kapitánya, a szemüveges, Hawai inges csákó (Benny "Boy" - Fiú) pedig egy informatikus aki a hajón lévő kommunikációs eszközökért felelős illetve számítógép, radar egyszóval minden elektronikus kütyü az ő hatóköre. Az első évadban (12 rész) nem érződik annyira a drámai hangulat, inkább a szereplők és a helyszínek bemutatását tartották szem előtt, vidámabb formában. Azonban ez a második évadtól teljesen megváltozik. Sokkal jobban érezhető a drámamisztikus forma és a történetet is egyre jobban belassul. Az első évadhoz képest - a saját véleményem szerint - ami igencsak adneralin bomba volt, ez egy reggeli ébresztőhöz hasonló időfolyást eredményezett.

Szinte minden lelassult, néha utáltam is egy-egy részt, mert nem történt semmi különös. Ez főleg akkor volt, amikor a bordó hajú nő (Rebecca Revy - Két kezes - Two Hands) és a Rock elmentek Japánba, ahol a fordítani kellett az orosz maffia, a Hotel Moszkva vezetőjének, Balalajkának. Igazából néha azt hittem fejbe lövöm magam, mert olyan érzés fogott el, mintha potyára elvesztegettem volna 25 percet az életemből. No de... jöjjön a végleszámolás. Nekem nem tetszett. A kard és pisztoly közötti párbaj jó volt, bár néhány helyen kicsit érdekes volt, de sajnos elég rövid ideig tartott. Majd a fő gonosz - akit a Rock próbált valamilyen módon megmenteni a bűnözéstől - torkon szúrja magát a kardos csávó szamurájkardjával. Hogy miért? Azt nem tudom, lehet hogy lehunytam a szemem egy pillanatra és történt valami sorsfordító esemény és emiatt vagy a kétségbeesés adott rá okot. Azonban láthattuk ahogy ez a középiskolás lány, aki egy családi konfliktus miatt szépen lassan áttér a sötét oldalra és a bűnözés egy fajta módját választja, hogy megvédje a klánját. Persze a pisztolykezelésével akadnak gondok... na de ez nem fontos. Igazából a 2. évad eleje még eléggé hozta az első évadhoz felállított mércémet, de már kevesebb volt a lövöldözés is. A két kölyök, aki para nélkül szanaszét gyilkolászták a fél várost - persze az orosz vezető (Balalajka) ennek nem nagyon örült - és ezt próbálják a szereplőink és a maffia valamiképpen orvosolni. Ami még félelmetesebbé teszi a kölyköket, hogy halál nyugodtak, még gyilkolás közben is. És az még rátesz egy lapáttal, hogy elég "bizarr" játékaik vannak.

A fent említett események, hogy is mondjam... nem keltették fel az érdeklődésemet, mint a képen látható, lila hajú, kerek szemüveges hölgyemény (Roberta). Roberta egy cselédlány egy gazdag családban, viszont elég véres múltja van. Egy katona volt, akit csak úgy hívtak, hogy véreb, de a múltjáról legyen elég ennyi. Hogy miért? Kapott egy külön 5 részes OVA-t, ahol lezúz egy egész hadsereget és hát... elég őrülté válik. De ez majd megérdemel egy külön cikket, a speciális részekkel együtt. Robertát valahol az első évad közepe vagy vége felé ismerhetjük meg, ahol az általa szolgált kiskölyköt keresi, aki eltűnt és feltehetőleg a világ egyik legveszélyesebb helyére került. Persze, mivel veszélyes hely nem maradhat el a balhé sem, szóval Robika bemutatkozásképpen szétlövi az egész kocsmát, amiben kérdezősködött az ifjú iránt. Végül ő is ott volt a kocsmába, akit a biztonság kedvéért elvittek a lagúnások, majd következett egy autós üldözés, ahol kiderül, hogy Robertát milyen kemény fából faragták. A srácok próbálják felébreszteni az ájult Revy-t, mert csak neki vannak ehhez hasonló "gyilkos" hajlamai. Végül egy kikötőben kötnek ki, ahol lődöznek egymásra, majd elfogy a golyó, aztán betoppan Balalajka és móresre tanítja őket a katonáival és azok fegyvereivel. Persze egy jó zárójelenet is kell, ez pedig egy szaftos kis bunyó volt, méghozzá Revy és Roberta között. Férfiként bevallom, hogy kibaszott jó jelenet volt!!!! :D

Mindkét évadnak jó grafikája van és mindkét évad 2006 debütált a nagy közönség előtt. Na akkor értékeljük:

Black Lagoon - 1. évad: 10/10

Black Lagoon – 2. évad: 7/10

Megjegyzés: Aki elolvasta a véleményemet, és netalántán lelőttem neki valamiféle poént, akkor is érdemes megnézni, mert biztosan valami másra számítasz majd... :) legalábbis szerintem.